Miért jobb nyelvtanulók a lányok?
- Ha tetszik, ha nem, a lányok általában véve jobb tanulók, mint a fiúk, országtól, kortól, iskolatípustól és tantárgytól függetlenül. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a lányokban általában nagyobb a szüleiknek és tanáraiknak való megfelelési kényszer, mint a fiúkban.
- Társadalmunk még mindig tele van szexista sztereotípiákkal, miszerint nyelveket tanulni kevésbé ’férfias’, mint mondjuk matematikát tanulni vagy éppen focizni. Ezek a sztereotípiák sok fiúnak eleve elveszik a kedvét a nyelvtanulástól.
- A férfiak többségénél a jobb agyfélteke a domináns, míg a nőknél a bal. A bal agyfélteke felelős többek között a beszélt és az írott nyelvért. A bal agyfélteke vérellátása kb. 15%-kal nagyobb, mint a jobbé, ami azt is eredményezi, hogy a verbális képességek jobbak lesznek.
- A nők érzékszervei kifinomultabbak a férfiénál. Jobb a hallásuk, szélesebb a perifériás látásuk, erősebb a szaglásuk és az ízérzékelő képességük is, ösztönösen megértik a testbeszédet, stb. Ez a ’női megérzés’ nagyon hasznos az idegen nyelven történő kommunikációban is. A megosztott figyelem, azaz ’multitasking’ területén is a nők a jobbak.
- Legyen az állami intézmény vagy nyelviskola, a nyelvtanárok túlnyomó többsége is nő, tehát a ’normális’ alapállásban eleve a nők dominálnak. Elkerülhetetlen és természetes, hogy a női nyelvtanárok olyan témákkal foglalkoznak és olyan kommunikációs eszközöket alkalmaznak, melyek a női nyelvtanulókhoz közelebb állnak.
- Kutatásokkal is alátámasztott tény, hogy a női nyelvtanulók sokkal motiváltabbak, mint a férfiak. A motiváció sok nyelvpedagógus és nyelvész szerint a nyelvtanulás sikerének ’a’ kulcsa.
- A nők WTC-je (’willingness to communicate’, azaz ’hajlandóság a kommunikációra’) nagyobb, mint a férfiaké, vagyis ők általában jobban érzik magukat minden interperszonális kommunikációs helyzetben.
- Az igazi nyelvtudás nem más, mint kommunikatív kompetencia, aminek részei a grammatikai kompetencia (a nyelvi kód alapvető elemeinek ismerete), a szociolingvisztikai kompetencia (a nyelvhasználat szociokulturális és pragmatikai törvényszerűségeinek ismerete), a szövegszerkesztési kompetencia, valamint a stratégiai kompetencia (a verbális és nonverbális kommunikációs stratégiák ismerete). A nők kommunikatív kompetenciái általában fejlettebbek, mint a férfiaké!
Források
Alan Feingold, "Gender differences in personality: a meta-analysis," Psychological Bulletin, volume 116, pages 429-456, 1994.
Gender differences in second language motivation: An investigation of micro and macrolevel influences Scott Kissau University of North Carolina at Charlotte. Unpublished dissertation.
Eva Pomerantz, Ellen Altermatt, & Jill Saxon, "Making the grade but feeling distressed: gender differences in academic performance and internal distress," Journal of Educational Psychology, volume 94, number 2, pages 396-404, 2002.
Eva Pomerantz and Jill Saxon, "Conceptions of ability as stable and self-evaluative processes: a longitudinal examination," Child Development, volume 72, pages 152-173, 2001.
Gardner, R. 1985. Social psychology and second language learning: The role of attitudes and motivation. London: Edward Arnold.
Csizér, K. and Z. Dörnyei. 2005a. Language learners’ motivational profiles and their motivated learning behavior. Language Learning, 55, pp. 613–659.
MacIntyre, P., S. Baker, R. Clément and L. Donovan. 2002. Sex and age effects on willingness to communicate, anxiety, perceived competence, and L2 motivation among junior high school French immersion students. Language Learning, 53, pp. 137–165.
